Aggtelek árnyékában, hegyek között
Szögligeti szálláshelyek,kulcsosház, olcsó szállás
A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei
/ Hadobás Sándor előadásanyaga alapján/ 
 
Az a terület, amely az Aggteleki Nemzeti Park és térsége esik, hajdan három vármegyéhez tartozott., Gömörhöz, Borsodhoz és Tornához ( Abaúj-Tornához) , azoknak is a legtávolabbi szegletében foglalt helyet. Város, nagyobb település nem volt erre, a központok messze feküdtek innen. Az évszázadok során azonban mindig megtalálták helyüket és a maguk módján boldogultak a hegyek-dombok között megbúvó kistelepülések. Amikor a trianoni határt meghúzták, a vidék elvesztette korábbi hátterét, a kincses Felvidéket, és az ország perifériájára szorult. Azóta mintha megállt volna az idő, a máshol rohamtempójú változások itt alig éreztették hatásukat. A népesség fokozatosan csökkent, mert munkát, megélhetést biztosító elfoglaltságot nemigen talált a felnövekvő nemzedék. Ennek az lett a szomorú következménye, hogy napjainkra több falu is a kihalás szélére jutott (Tornakápolnának mindössze 9 lakosa van )
 Ami a lakosságnak hátrányt jelentett, az a műemlékek szempontjából kifejezetten előnyös volt a falvak elzártságának és hanyatlásának köszönhetően, többségük elkerülte a lerombolást és újjáépítést legfeljebb kisebb nagyobb átalakításokat végeztek rajtuk. A múlt néma tanúként mindannyiunk örömére köztünk maradtak sokat megőrizve eredeti arculatukból. De osztoznak a vidék szomorú sorsában, anyagiak híján a helyi közösségek nem mindenütt tudtak jó gazdák lenni, fényük megkopott, létük sok esetben veszélybe került.
Hazánk történelmének minden korszakát és csaknem valamennyi művészeti stílusát képviselik az Aggteleki Nemzeti Park és a szomszédságában levő települések műemlékei.
 
 

AGGTELEK 

Aggtelek. Őrtorony Fotó: Celodin
 
 
Neve az agg 'ó régi' melléknév és a telek faluhely főnév összetétele. A település korábbi neve szláv eredetű Novák volt (1295-jelentése: ?új telepes?) Egykor Gömör megyéhez tartozott.

Aggtelek egyik nevezetessége az Árpád-kori templomától távol, a falu központjában a huszita korból származó barokk stílusú egykori őrtorony. A 2002.-ben létrehozott tájház egy 20sz. eleji parasztszobát mutat be, amelyben rakott sparhétot, stafírungot, különböző használati tárgyakat láthatunk. A Kopjafás Emlékpark és a fejfás temető az aggteleki faluséta keretén belül tekinthető meg.

szálláshelyek Aggteleken:

 

 

BÓDVARÁKÓ  Bódvarákó: katolikus temploma Fotó:Celodin

Első ismert, írásos említése 1283-ból való.

         A település szláv eredetű, a (magyarul) rák jelentésű szóval kapcsolatos. A Bódva-előtagot, amA telepely a folyó mentén való fekvésére utal, 1905 óta viseli.

A római katolikus templom 1803.-ban épült a korábbi templom helyén a kegyurak, a Keglevich-család jóvoltából. Erről feliratos tábla emlékezik meg a bejárat fölött, amely a zömök, párnás sisakú torony tövében nyílik. A torony alatt előtér, fölötte karzat található. A hajó és a keskeny szentély isis csehsüveg boltozatú. Copf stílusú szószékét festett szobrok díszítik. Említést érdemel még a régi főoltárkép: Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz (jelenleg a sekrestyeajtó fölött). Az orgona 1887.-ben készült

Szálláshelyek Bódvarákón:

 

 
BÓDVASZILAS Bódvaszilas:katolikus templom Fotó:Celodin
 
Első ismert, írásos említésének éve:1283.
Eredeti neve a magyar szil főnév származéka, szilfákkal benőtt helyet jelöl. A Bódva- előtag 1905-.ben került hozzá, és az ország más Szilas nevű településeitől különbözteti meg, egyúttal a határát átszelő folyóra is utal. Torna megyéhez tartozott.
Kőfallal kerített római katolikus temploma a 12.században épült, de 1772,-ben lebontották és megnagyobbítva barokk stílusban újjáépítették, a község földesurának, herceg Esterházy Miklósnak a költségén (1772-74). Órapárkányos, párnatagos bádogsisakkal ellátott tornya kissé kiugrik a főhomlokzatból. A hajó és a keskenyebb félköríves szentély egyaránt csehsüveg boltozatú. A szószék, a főoltár és a két mellékoltár barokk stílusú. A bejárati faajtón reneszánsz (16.sz.-i) kovácsoltvas kopogtató A hagyomány szerint itt helyezték el annak idején az elpusztult szádvári kápolna szobrait, melyek azonban később tönkrementek.
A református templom 184.-ben épült homlokzati toronnyal egyeneszáródású szentéllyel. Festett belső berendezését feltehetően azok a mesterek készítették, akik Tornakápolnán is dolgoztak. A mennyezet felirata a következő: ?EZEN ISTEN HÁZA ÉPÍTETTETETT II-IK FERENTZ EÖ FELSÉGE ÉS FÖLDES URUNK GALÁNTAI ESZTERHÁZI MIKLÓS FŐ HERCEG KEGYELMES ENGEDELMÉBÜL 1804-DIK ESZTENDŐB?
Figyelmet érdemel még a római katolikus plébániaház és az Esterházy-Koüs kastély, mindkettő 1780 körüli, barokk stílusú épület, kisebb-nagyobb átalakításokkal, valamint az 1820 tájára datálható klasszicista magtár.
 
ÉGERSZÖG
 
Első ismert, írásos említésének éve:1321.
Az éger fanévnek és a ?sarok, szeglet, zug? jelentésű szög szónak az összetétele. Torna megyéhez tartozott.
Református templomát torony nélkül emelték 1791.-ben. Téglalap alaprajzú, sarkain támpilléres oromzatos épület, nyeregtetővel. 24 m. magas, órapárkányos tornyát a déli oldal közepére csak 1929.-ben kapta. A 8x18 m.-s templombelsőt hevederívek között két csehsüveg boltozat fedi. Két végén faragott oszloppal alátámasztott egyszerű fakarzat áll. A berendezés nagyrészt 1929.-ben készült, különösebb értékkel nem bír. Nyilván ekkor szedték le a 18 sz. végi festett, medaillonokban növényi motívumokat ábrázoló famennyezetet, melynek 12 nagyobb és 5 kisebb tábláját a karzat alsó részének javítására használták fel, így ma is láthatók A templom más berendezésein szintén festék nyomok figyelhetők meg a mázolás alatt. Az úrasztala ajtaján a következő felirat olvasható:?1782 Posgai István Curátorságában készült ez asztal és szék B.P. által? A bútordarabok mesterének névbetűi mögött talán Bede Pál, a környék más templomaiban is dolgozó festőasztalos rejlik.

A faluban még fellelhető néhány szép népi lakóház és gazdasági épület, a temetőben pedig faragott fejfák érdemelnek figyelmet.

Szállás lehetőségek Égerszögön:

 

 

HÍDVÉGARDÓ Hídvégardó:Gedeon-kastély Fotó:Celodin
 
Első ismert, írásos említésének éve:1283.
A hídvég előtag a határában folyó Bódva hídjával kapcsolatos. Az ?ardó arra utal, hogy a középkorban, királyi szolgálatban álló erdőóvók lakták. Torna megyéhez tartozott
A fallal kerített római katolikus templom barokk, 18. századi épület, a 19. század elején felújították. Főhomlokzata előtt durva terméskőből emelt, valószínűleg középkori eredetű torony áll, ami szépvonalú sisak koronáz. A három szakaszra osztott hajót és a keskenyebb, egyenes záródású szentélyt csehsüvegboltozat fedi Oltárképén Angyali üdvözlet. (18. sz.)
A református templom 1794.-97.-ben épült. 1834.-ben tűz martaléka lett,de 1837.-ben újjá építették. Déli homlokzata előtti zömök tornyát 1986.-ban hegyes sisakúra alakították, így magassága most 15 m. A nyugati oldalon nyíló bejáratot kicsiny előtér védi. Téglalap alaprajzú, síkmennyezetes hajója 6x12 m.-s, berendezése egyszerű.
A Gedeon-kastély 1770 táján épült copfstílusban, talán egy korábbi kúria f elhasználásával. Földszintes, az utcával párhuzamos L alaprajzú épület. Ablaka fölött vakolatdíszek. Belül dongaboltozatos oldalfolyosó, a szobákban fiókos dongaboltozat, díszes barokk ajtók, rokokó cserépkályha. A kastély, amelyben korábban iskola működött, most hasznosításra vár.
Az elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes Papp-kúria 1830 körül épült népies, klasszicizáló stílusban. Utcai homlokzata előtt két portikusz, melyeknek oszloppárokkal alátámasztott oromzatában stukkócímerpajzsok láthatók. A belsőt erősen átalakították, a homlokzatok díszítés nélküliek.

A bécsi levéltárban őrzött Bakócz-Ipolyi kódexben megmaradtak az egykori hídvégardói udvarház elszámolásai. Építője Bakócz Tamás egri érsek volt 1492.-ben. Személye, valamint az elszámolások alapján feltételezhető, hogy az udvarház művészi igénnyel és reneszánsz ízléssel készült épület lehetett. Két tető alatti öt új ?ház?-ról ( vagyis szobáról), fából ácsolt kapukról és faragott kávájú kőkútról szól az említett forrás. Ma már nincs nyoma, talán a helyén áll a Gedeon-kastély.

Hídvégardó száláshelyei:

 
IMOLA
Első ismert, írásos említésének éve: 1344.
A régi magyar népies imola ?hínár, mocsár? főnévből keletkezett. Elsődlegesen egy hínáros, vizenyős helyre vonatkozott, amelyet később átvittek az itt kialakult településre. Torna megyéhez tartozott.

Fallal kerített, téglalap alaprajzú, nyeregtetős református temploma későbarokk stílusban épült, 1785-86.-ban, Brojek Ignác csetneki építőmester tervei alapján. Déli oldalának közepén álló hagymakupolás, órapárkányostornya a régebbi, 1631.-ben emelt és 1785.-ben lebontott templomé. A hajó belső mérete 9x17 m. 9x8 táblás, medaillonos díszítésű festett famennyezete és mellvédjein cédrusokat ábrázoló fakarzatai 1785-86.-ban készültek. Sajnos a mennyezetet rossz állapota miatt a közelmúltban leszedték, és újjal pótolták, melynek festése az eredezi motívumokat próbálja követni. A még megmenthető régi táblákat a műemlékvédelem elszállította. Későbarokk berendezése-festett padok, papi szék, koronás szószék-a többi helyen is olvasható évszám szerint szintén 1786.-ból való. Az úrasztali edények 19. századiak, a harangot Losoncon öntötték 1835.-ben

Szállás Imolán:

 
 

JÓSVAFŐ

Első ismert, írásos említésének éve: ?340.
A pataknévnek és a fő kezdet, forrás főnévnek az összetétele. Nár legkorábbi említése is lényegében mai formájában történt (Ilsvafeu). Azt jelzi, hogy a település a Jósva patak forrásánál, fejénél fekszik. A víznév szláv eredetű, értelme ?égerfákkal szegélyezett vízfolyás?. Torna megyei község volt.
A domboldalban álló toronytalan, kontytetős református templom nyugat része középkori eredetű. Az 1770-es években kétszer átépítették. Mai alakját 1793-94.-ben kapta, amikor kelet felé megnagyobbították. 1926.-ban szükségessé vált felújítása. Téglalap alaprajzú, déli oldalán két bejárati előtérrel. 7x21 m-es hajóját kazettás, festett famennyezet díszíti, amelynek 64 táblás nyugati része 1774.-ben, az egyszerű medaillonos díszítésű keleti fele (42 tábla) pedig 1794.-ben készült. A z egyiken felirat: ? Bede Pál Asztalos Legény Bányai Mihály Inas Tóth István? ( Érdekes, hogy innen viszonylag messze, a Heves megyei Átány községben is dolgozott a nevezett asztalosmester) A léckeretek csíkozottak, a medaillonok keretei rozsdavörösek, belső festésük kék-fehér, közepükben vöröses színű ötszirmú virág. Az ugyancsak festett berendezés (szószékkorona, Mózes-szék, 6 festett padelő, nyugati és keleti karzat) 1792-ből való. Az egyház tulajdonában lévő értékesebb kegytárgyak, kehely és tányér 1672-ből, aranyozott kanna 1676-ból való. Részben még áll a középkori lőréses körítőfal, amelynek keleti kapuját helyreállították.
A templomtól mintegy 50 m-re emelkedik a háromszintes, párkányokkal tagolt, 22 m magas, későbarokk harangtorony, amely a 18. század végén épült, de 1851.-ben felújították, átalakították. Párnás sisakján az 1926.-os évszám a legutóbbi renoválásra utal.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 11/1999. (VIII:18) számú rendeletével műemléki jelentőségű területté nyilvánította, Jósvafő népi építészeti emlékeket, (elsősorban lakóházakat és faszerkezetű gazdasági épületeket) őrző részeit, azzal a céllal, hogy védje a község tájba illeszkedő településépítészeti kultúráját. A temetőben még néhány régi faragott fejfa is látható

Szállás ajánlatok Jósvafőn:

 
 

KÁNÓ

 
Első ismert, írásos említése: 1272.
Neve, amely Katnou formában tűnik fel a forrásokban, az ószláv kalina ?ostoménfa? fagyal szóval hozható kapcsolatba. Gömör megyéhez tartozott.
A későbarokk stílusú, nyeregtetős református templom- valószínűleg az előző templom megnagyobbításával- 1804.-ben, a déli homlokzat előtti, 18 m magas torony 1886.-ban, a keleti oldal közepére a bejárati előtér 1927.-ben épült. A hajó téglalap alaprajzú, elöl lekerekített sarkokkal. Homlokzatait falsávok tagolják. Az ablakok szalagkeretesek, kosárlevelesek. A 8x17 m-es templombelsőt hevederívek között négy falpilléren három csehsüvegboltozat fedi. A középső stukkódíszében 1804-es évszám. A hajó két végében középen oszloppal alátámasztott fakarzat magasodik, a torony felőlin orgona. Berendezése egyszerű, barnára mázolt. A falubeliek emlékezete szerint a szép, festett berendezést, amely a korábbi templomé lehetett, 1927.-ben leszedték. Ma csupán az úrasztala- az ajtaján olvasható felirat szerint 1782.-ben készült, oldalain növényi motívumokat ábrázoló festéknyomok vehetők ki-valamint a szószék mögötti, 1787-es évszámot viselő feliratos tábla tanúskodik arról, hogy a belső tér egykor sokkal díszesebb volt. Kívül, az épület délkeleti sarkán a község I. Világháborús hősi halottainak emléktáblája látható.

A falu református temetőjében még mintegy ötven, tölgyfából faragott hagyományos formájú és díszítésű fejfa áll. A legöregebbek a 19 század végén készültek. Számuk sajnos évről évre csökken, lassan az enyészet sorsára jutnak.

Kánó szálláshelyei:

 

KOMJÁTI
Első ismert, írásos említésének éve 1283. Komnati alakban
Neve a szláv ?lakó-és hálóhelyiség, szoba? jelentésű szóból ered.Torna megyei település volt.
A kőfallal kerített református templom 1804.-ben épült, későbarokk stílusban. Alaprajza és keletkezése azonban azt sejteti, hogy eredete a középkorba nyúlik vissza. Mai külsejét az 1912. évi átépítés során kapta, amikor a keleti homlokzat elé 17 m magas, gúlasisakos tornyot húztak. Hajója téglalap alaprajzú, hátul saroktámpillérek támasztják, belső mérete 7x13 m. A tetőteret kék alapszínű, csillagokkal díszített sík famennyezet zárja le, alatta egyszerű berendezés. Keskeny fakarzat csatlakozik a torony emeleti teréhez. Értékesebb kegytárgyai: kehely, 1693 (készítője: Striegler György pozsonyi ötvös) és ezüst pohár, 17. század.

Egy 1670. évi forrás arról ír, hogy a falu végén, a Bódva mellett áll Komjáti Zsigmond palánkkal kerített, fából épült, kétszintes udvarháza. Az épület napjainkra nyomtalanul eltűnt.

Szállás ajánlat Komjátiban:

 
 
MARTONYI
 
Első ismert, írásos említése 1249. évi.
Templomának védőszentjéről, Szent Mártonról kapta a nevét Mai alakjának értelme: Mártoné. A történelmi Borsod megyéhez tartozott.

            A község határában, a Hármashegynek nevezett vonulat oldalában, erdő közepén találhatók a martonyi pálos kolostor és templom magasan álló romjai. A rendházat a Szalonnai család alapította a 14. században. Egyes adatok szerint 1341 előtt, más források arról szólnak, hogy az alapító Szalonnai Lórántfi István volt 1383.-ban. A gótikus stílusú épület-együttes valószínűleg a török pusztítás következtében dőlt romba és néptelenedett el az 1560-as években. Viszonylag épek a rövid, támpilléres hajójú, keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záruló, hosszú szentélyű templom falai. A maradványokból a kolosto kerengőjének és gazdasági épületeinek hajdani elrendezése is nyomon követhető. A romterületet a közelmúltban megtisztították a növényzettől és a törmeléktől. A pálos az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend. A 13. században alapították, Remete Szent Pálról nyerte a nevét. Tagjai lakott, helyektől távol, hegyes, erdős vidékeken építették fel kolostoraikat, amelyek részben királyaink, részben főnemesek alapították, és birtokadományokkal biztosították fenntartásukat. A tatárjárástól a mohácsi vészig hazánk mai területén mintegy 30 pálos rendház épült.

 

          Szálláshelyek Martonyiban:

,   

 
PERKUPA
 
Első ismert, írásos említése 1332-35. évi.
            Neve szláv eredetű, tulajdonképpeni értelme: ?harántárok?
A kőfallal kerített református templom 1797-99.-ben épült, miután a régit tűzvész pusztította el. A keleti homlokzat előtti hegyessisakos tornyát 1838-ban emelték. Szentélye egyenes záródású. A 9x21 m-es hajó három csehsüvegboltozatú szakaszra tagolódik, a két végén fakarzattal, faragott, festett szószékkoronával.
            A római katolikus templomot 1875.-ben emelték, legértékesebb tárgya egy 18. századi Madonna- szobor.

Nevezetes népi építészeti emlékek a Petőfi utcai védett lakóházak. Ezek közül több ma is lakott, szépen gondozott. Különösen utcai homlokzataik változatos kiképzése, ötletgazdag vakolatdíszítése ragadja meg a szemlélőt. Perkupán a 18-19. században kitűnő építőmesterek éltek, akik a környék béli kúriák, kastélyok építése közben ellesték a barokk, copf, klasszicista és eklektikus stílusjegyeket, és később a falusi házakon a népi építészet díszítőmotívumaival (virágok, szőlőfürtök, szívek stb.) együtt alkalmazták azokat. Munkásságuk a szomszédos településekre is kiterjedt.

Szállások Perkupán:

 
 
RAGÁLY
 
Első ismert, írásos említése 1332-35. évi.
            Neve szláv eredetű, alapszava a ?szarv jelentésű szláv szó. Gömör megyéhez tartozott.
            A református templom román stílusú, 12-13. században épülhetett. A 18-19. században és 1908.-ban erősen átalakították. Hajója viszonylag rövid (7x15 m), diadalíves szentélye dongaboltozatos, egyenes záródású. A nyugati oldal fölötti tetőrészen levő huszártornyot 1908.-ban helyezték ide. Eredetileg az 1876-82. között végzett felújításkor készült, és a tető keleti végén állt. A hajó és a szentély déli falában egy-egy keskeny román kori résablak. A hajó másik ablakát, illetve a szentéj zárófalát a 19. században megnagyobbították. Bejárata a déli oldalon nyílik. A templombelsőben valószínűleg középkori falfestmények rejlenek a meszelés alatt, amelyek feltárásra várnak. A hajó 18. század végi kazettás, festett famennyezetét 1910.-ben lebontották. Most egyszínű sík deszkázat fedi. A berendezés az   elpusztult mennyezettel egyidős lehet. Az északi és nyugati oldalon álló, csavart faoszlopkkal alátámasztott karzat mellvédjén medaillonokban édenkerti motívumok láthatók. A festett szószékkorona finom faragásával és gazdag díszítésével tűnik ki. Csúcsán pelikán, alul a birtokos Balassa-Ragályí család címere. Több más tárgyon is festéknyomok figyelhetők meg. Úrasztali kelyhe 1480 tájáról való. Egyik terítőjén a következő latin nyelvű felirat olvasható:                          ?ANNA SZAZ PECIT AD COENAM DOMINI DEDICAT ECCLESIAE RAGALIEN 1548?-EZ A LEGRÉGEBBI MEGMARADT MAGYAR ÚRIHÍMZÉS. Dienes Katalin terítője 1683.-ban készült, három másik hímzése 18. századi munka. Az értékes textíliákat azonban ma az egyházkerület sárospataki múzeumában őrzik,
            A római katolikus templom a falu keleti oldala fölé emelkedő dombon áll. Késő-klasszicista (1842), homlokzatán toronnyal.
            A Balassa-kastély (az úgynevezett sárga kastély) 1743.-ban épült, barokk stílusban. A 19, század végén eklektikus stílusban bővítették és átalakították. Domboldalban áll, részben emeletes manzárdtetős részben földszintes, elnyújtott téglalap alaprajzú toldalékokkal. A völgy felőli eredeti földszintes homlokzat 4+3+4 tengelyes, a középső 3 tengelyszakasz előugrik a homlokzat síkjából. Orommezejében az építető Balassa-Ragályi család kettős címere, fölötte 1743-as évszám. Az ablakok gazdagon díszített szemöldökpárkányokkal és kiváló mesterek kezemunkáját dicsérő kovácsoltvas kosaras vasrácsokkal készültek. A főpárkány frízében stukkódíszek kaptak helyet. A hátsó oldal neobarokk átépítés eredménye, homlokzatának közepén szintén címer látható. A 18. századi helyiségek teknőboltozatosak, stukkódíszítéssel. A földszinti nagyterem síkmennyezetes. A kastély mögött elterülő erdős park sajnos gondozatlan. Az épület ma közintézményeknak ad otthont.
            A helyi birtokos család másik otthona, az úgy nevezett fehér kastély, 1820 körül épült klasszicista stílusban. Szobái boltozottak. Felújításra, hasznosításra vár.                                                                                                                                                                                                     
 Rágály szálláshelyei: